Az első, szerdai nagyböjti elmélkedésben Marinko atya a böjtről tanít

Dátum: 23.02.2021.

A nagyböjti időben a Međugorjei Plébánia és a Mir Međugorje Információs Központ (ICCM) szerdánként Nagyböjti elmélkedésekre hív, amelyeket az esti időszakban sugároznak, az esti imaprogram után a livestream-on, a Youtube csatornákon és a Facebook oldalakon, a Mir Međugorje rádióban, illetve (magyar nyelven) az alábbi linkre kattintva követhető:

https://www.youtube.com/channel/UCrOK5mcyGnmBqZ0a6-hgaDQ/live

A félórás elmélkedéseket fra Marinko Šakota, fra Stanko Mabić és fra Ante Vučković készíti elő. 

 

A Szűzanya egyik első és legfontosabb üzenete Međugorjéban a meghívás a böjtre.

A böjtre szóló meghívás már a biblia első lapjain, a Teremtés könyvében megtalálható („A kert minden fájáról ehetsz, de a jó és gonosz tudásának fájáról ne egyél!“ Ter 2,16), de a biblia más könyveiben is találunk erre utalást. Böjtöltek a próféták is, Jézus és az első keresztény közösségek is. A böjt jelen van a kereszténység történetében egészen a 20. századig, amikor majdnem elvesztette jelentőségét.

Egy pap a következőket mesélte Slavko Barbarić atyának: „Itt, Medjugorjéban kerültem tudatába annak, hogy 30 év prédikációi során sohasem beszéltem a böjtről, például nem magyaráztam meg, hogy miért, hogyan, mikor kell böjtölni, melyek a böjt előnyei és veszélyei. A nagyböjtben természetesen említést tettem róla. Most, amikor a szentírást olvasom, az a kérdés merül fel bennem, hogyan lehetséges az, hogy nem láttam ezt az üzenetet, hiszen szinte minden oldalon ott van. Jézus is böjtölt, beszélt a böjtről és azt mondta, hogy az övéi is böjtölni fognak. Szüntelenül azt kérdezem, hogy lehetséges ez és attól tartok, hogy még számos üzenet van, amely az én odafordulásomra és felfedezésemre vár.“

Mi a böjt? A böjt nem diéta. Míg a diéta kizárólag a testre irányul, a keresztény értelmezés szerint a böjtnél a hangsúly a bensőn és a szív átalakulásán van.

A böjt „az alázat cselekedete Isten előtt: a bűnbánat, valamint a bűnből, az önzésből való megtérésünk szándékának kifejezése, hogy Istent szerethessük mindenek felett, felebarátunkat pedig úgy, mint önmagunkat. Célja egész lényünk – testünk, lelkünk, szellemünk – átlényegülése. A böjtöt imádsággal és az irgalmasság cselekedeteivel kell kísérni.“

A böjt olyan cselekedet, amellyel megvizsgálom azt MIVEL TÁPLÁLKOZOM ÉS MIBŐL ÉLEK...

HOGYAN BÖJTÖLJÜNK?

A Szűzanya üzeneteiben észrevehetjük a meghívást a növekedésre. A látnokok egyszer megkérdezték a Szűzanyát, hogy melyik a legjobb böjt. A Szűzanya ezt válaszolta: „A legjobb böjt a kenyéren és a vízen való böjt.“ (1981.7.21.)

Más alkalommal a Szűzanya „szigorú“ böjtre hívott. (1984.8.14.)

„Ezért arra hívlak mindnyájatokat, drága gyermekeim, hogy még erősebben imádkozzatok és böjtöljetek.“ (1991.8.25.)

A Szűzanya a böjtben való növekedésre hív, hogy a böjtöt bensőleg éljük át. A Szűzanya azt szeretné, hogy a hívek ne csak külsőleg böjtöljenek, hanem a böjt benső cselekedet legyen, ezért hív: Szívvel böjtöljetek!

„Ma arra hívlak benneteket, hogy kezdjetek el szívből böjtölni. Sok ember böjtöl, de csak azért, mert mindenki böjtöl. Olyan szokássá vált, amelyet senki sem akar megszakítani. Arra kérem a plébániát, hogy hálából böjtöljön, mivel  Isten megengedte nekem, hogy iyen hosszú ideig maradjak ezen a plébánián. Drága gyermekeim, szívvel böjtöljetek és szívvel imádkozzatok!“ (1984.9.20.)

A böjtnek két módja van:

a) a szokásból való böjt;
b) a szívvel való böjt

A böjt egy folyamat a szokástól a szív felé.

A külsőtől a benső felé. Nem szabad megmaradni a külsőnél, hanem be kell lépni a bensőbe – a szívbe.

„Nos tehát – mondja az Úr –, térjetek hozzám teljes szívetekből, böjttel, sírással és jajgatással. Szaggassátok meg szíveteket, nem pedig ruhátokat, és térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mert jóságos ő és irgalmas,
türelmes és nagyirgalmú, és szánakozik a bajok felett.” (Joel 2, 12-13)

A böjt Isten előtt nem érdemszerző cselekedet. Gondoljunk csak a farizeusra, aki a templomban imádkozik és hetente kétszer böjtöl. Jézus azt mondja, hogy imája és böjtje értéktelen Isten előtt. A böjt Isten előtt nem érdemszerző cselekedet. Nem leszünk jobbak és nagyobbak Isten szemében azzal, hogy böjtölünk. Istennek egyedül az a fontos, hogy mi történik bennünk a böjt által. Néha dicsekszünk azzal, hogy böjtölünk. Kihangsúlyozzuk, hogy böjtölünk azért, hogy ezt mások hallják. Miért van Jézus az ellen, hogy az emberek tudjanak a böjtölésünkről?

Ne azért böjtöljünk, hogy tetsszünk az embereknek.

A böjtöt arra is használhatjuk, hogy tápláljuk és megerősítsük az egonkat, miközben az ellenkező irányba kellene mennünk: egonk gyengítése és felszabadítása irányába.

MIKOR BÖJTÖLJÜNK?

A Béke Királynője arra hív, hogy hetente kétszer böjtöljünk: szerdán és pénteken.

KENYÉREN ÉS VÍZEN VALÓ ÉLET

A böjt nemcsak valamiről való lemondás. A böjt kenyéren és vízen való élet. A böjt napjaiban kenyéren és vízen élek. Ez az én táplálékom, amiből élek.

Szabály: a kenyeret inni – a vizet enni

Sohasem az egész szelet kenyeret esszük, hanem mindig törjük. Lassan kell enni a kenyeret, sokszor megrágni, egészen addig, amíg folyékonnyá nem válik a szánkban. A vizet pedig kortyonként kell inni… Tehát, a hangsúly a kenyér és a víz ízlelésén van. A kenyér és a víz ily módon való elfogyasztását imádsággá formálhatjuk: Jézusom, köszönöm… Jézus, te vagy az élet kenyere…

A BÖJT TESTI DIMENZIÓJA

A böjt a keresztény értelmezés szerint az egész embert érinti: a testet, a lelket és a szellemet. A böjt egy folyamat, amely a külsőből indul, de nem áll meg annál, célja a szív megváltozása és az Istennel való kapcsolat elmélyítése.

A böjt úgy hat a testre, hogy kijavítja a helytelen táplálkozás- és evésmódot. Mivel sok ember harmadával többet eszik, mint amennyire szüksége lenne, a böjt által felfedezi azt is, hogy a súlyfelesleg megterheli a szervezetet. A többletsúly miatt elsősorban a szív szenved, de más szervek is, és így csökken a szervezet betegséggel szembeni védekezési ereje is. „Ez megtörténik mindenkivel, aki gyorsan eszik, mert nem tudhatja, hogy mennyi élelemre van szüksége a szervezetének. Így elveszíti a kapcsolatot a szervezetével, amely jeleket ad, amikor elegendő mennyiséget fogadott be az ételből és az italból, tudatos választ küld az agyközpontból. Ez minden szervezet számára végzetes.” (fra Slavko Barbarić)

A gyors evés és egyéb okok miatt sok ember terrorizálja a testét, mert nem érzi, hallja, amikor azt mondja: Elég! Ezért Slavko atya így zárja le: „Tehát, ha nem halljuk a saját testünket, amikor túlesszük magunkat, akkor hogyan hallhatnánk meg valaki mást?”

Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a kövér emberek rosszak, a soványak pedig jók, sem azt, hogy az elhízottság akadálya az életszentségnek. Ellenkezőleg! A szentek életében gyakran találkozunk kövér emberekkel is.

Azt mesélik, hogy a domonkos testvérek kolostorában egy testvér előtt kifűrészelték asztalt, hogy oda tudjon ülni és enni tudjon, mert olyan kövér volt. Nem kisebb és nem is nagyobb szentről van szó, mint Aquinói Szent Tamás.

A túlsúlyos emberek iránti jóindulatától függetlenül, vigyázni kell a testre, amelyet a Teremtő ajándékozott nekünk, a böjt pedig az egyik módja ennek. Azonkívül, hogy megszabadulunk a súlyfeleslegtől, a böjt a test számára higiéniát is jelent, mert a böjt által megtisztul a test mindattól a méreganyagtól, ami a táplálékkal került a szervezetébe. A kínaiaknak van egy szólás-mondásuk: „Egy negyed táplálék a testednek, háromnegyed az orvosnak!” A népi bölcsesség így szól: „A táplálékod legyen a gyógyszered, ne a gyógyszer a táplálékod.”

Természetes, hogy a test és a lélek kapcsolatban van, az egyik hatással van a másikra, ezért nemcsak  arra kell figyelnünk, hogy mivel tápláljuk szervezetünket, hanem lelkünk állapotára is. Amikor az egyik ferences testvérünk 106. születésnapját ünnepelte, valaki feltette neki a kérdést: „Mit evett, hogy ilyen hosszú időskort megélt?“ A következőt válaszolta: „Nem az a fontos, hogy te mit eszel, hanem az, mi esz téged.“

A böjt értelme nemcsak az ételről és az italról való lemondásban van. A lemondás a kezdet, az értelme az átalakult, megváltozott bensőben rejtezik. Erre figyelmeztetett már Aranyszájú Szent János is: „Böjtöljön csak a száj is, megtartóztatva magát a gyalázatos szavaktól és rágalmaktól. Mert mi haszna van, ha távol tartjuk magunkat a csirkétől meg a haltól, miközben testvéreinket marcangoljuk és faljuk fel?“

A böjtről, amely egoista jellemvonásokat is hordozhat, Joseph Ratzinger (később XVI. Benedek pápa) a következőket írta: „Ma különbözőképpen böjtölnek: egészségügyi, esztétikai és egyéb okokból. És ez jó. Az ilyen böjt azonban mégsem elég az embernek, mert célja mindig az 'én'. Ez nem teszi szabaddá az embert önmagától, hanem éppen megerősíti az 'énjét'.“

A böjtnél fontos figyelnünk arra, hogy ne maradjunk meg a külső dolgoknál, nehogy téves irányba haladjunk. Jézus annak az embernek példájaként említi a templomban imádkozó farizeust, akinél a böjt célja ő maga, az ember. „A farizeus megállt, és így imádkozott magában: 'Istenem! Hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igaztalan és házasságtörő, mint ez a vámos is. Kétszer böjtölök hetente, tizedet adok mindenemből.'“ (Lk 18, 11-12)

Tehát, ha valaki csak a test szintjén marad – azzal a szándékkal böjtöl, hogy csökkenjen a súlya vagy jobb „alakja“ legyen – nárcistává válhat, önelégültségbe eshet, maga körül forog és állandóan a tükröt és a mérleget nézi. A böjt értelme teljesen az ellenkezője ennek, mégpedig az, hogy megszabadítsa az embert önmagától. „Úgy tűnik, hogy most, a mi időnkben a böjt veszített lelki jelentőségéből, és az anyagi jóra való törekvés által jellemzett kultúrában terápiás jelentést nyert a testtel való törődés. A böjt minden bizonnyal hozzájárul a test jólétéhez, de a hívők számára ez mindenekelőtt olyan 'terápia', amellyel meggyógyulnak mindabból, ami akadályozza őket abban, hogy Isten akaratát kövessék.“ (XVI. Benedek pápa)

Az előttünk álló nagyböjt lehetőség a böjt terápiaként való megélésére, amellyel a Feltámadott Úr felé irányulunk, az Ő szeretetéhez közeledünk és hozzá válunk hasonlóvá.